Okos, fenntartható városok
Azzal párhuzamosan, ahogyan a digitális technológia a 2010-es évek elején világszerte elterjedt, úgy került a figyelem fókuszába és egyre népszerűsödött az „Okos Város” koncepció és fogalom is. A terminus az egyes városok irányításával és a helyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekben pontosan leírja ezen új technológiai és informatikai projekteredmények felhasználásának előnyeit és a hozzájárulását a jobb vezetői döntések meghozatalához. Az évtized során tovább fokozódott az érdeklődés a Smart City koncepció iránt, hívószóként vonzza és összekovácsolja a stakeholdereket: a tőkét, a szakmai befektetőket és kormányzati szereplőket is az egész világon.
Az „okos város” kifejezés az 1990-es évek óta jelenik meg a szakirodalomban[1], de az IBM kampánya által vált ismertté 2010-ben, a Smarter Cities Challenge program révén. [2]. Az IBM az okos várost úgy definiálta, mint „amely optimálisan kihasználja a ma elérhető összes összekapcsolt információt annak érdekében, hogy jobban megértse és ellenőrizze működését, valamint optimalizálja a korlátozott erőforrások felhasználását.”[3] A Cisco definíciója szerint hasonlóképpen az okos városok „méretezhető megoldásokat” alkalmaznak. kihasználják az információs és kommunikációs technológiát (IKT) a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése és az életminőség javítása érdekében. ”[4]
Az okos városok első hullámát tehát a nagy technológiai cégek vezették. Ezeknek a társaságoknak az „okos városok kialakításának kulcseleme a technológiai elem”. Fókuszuk a nagyvárosi rendszerekre (energia, víz, közlekedés) került és az okos város definíciója az eredményekre összpontosított, amelyeket az okos város e rendszerek révén biztosít.
Míg a technológiai cégek számára egyértelmű volt a piaci lehetőség, a városokra vonatkozó javaslatok perspektívája kevésbé volt egyértelmű. A kormány és az akadémiai hangok gyorsan megkérdőjelezték a város és a polgárok számára az ezekből a vállalatokból származó megoldások értékét. Az idők folyamán az okos város stratégiák hangsúlya eltolódott a szolgáltatásnyújtás hatékonyságának elérésére irányuló törekvésektől a polgárok életminőségének javítása, a zöld megoldások és a fenntarthatóbb életmód iránti törekvések felé.
Az okos városok finanszírozása továbbra is nagymértékben függ a projektfinanszírozástól, és többnyire nem kötődik a városi alapfinanszírozáshoz. Ez azt a mai helyzetet tükrözi, hogy nem sikerült összekapcsolni az innovációt és a kísérleti programokat a nagy volumenű közszolgáltatásokkal és a közbeszerzési döntésekkel. Ahol közvetlen költségmegtakarítás érhető el, pl. okos világítás, a városi alapfinanszírozásból származó támogatás könnyebben biztosítható. Ez lehetőséget kínál olyan kombinált megoldásokra, amelyek megtakarítást vagy bevételi forrásokat generálnak. Mivel azonban az okos városstratégiák törekvései túlmutatnak a szolgáltatás hatékonyságán és a költségmegtakarításon, a városi alapfinanszírozás igénybevételéhez új értékmeghatározási módokra lehet szükség.
Globális értelemben a tech-vállalatok a digitális technológia mindenütt jelenlévő képességét használják a tömeges fogyasztók gyors elérése érdekében, és ezzel alakítják át a világ okosvárosait. Az induló vállalkozások a városok digitális összeköttetését és infrastruktúráját, mint platformot használják fogyasztó fókuszú szolgáltatások nyújtására, amilyenek például a taxiszolgáltatások, az élelmezés, az utazástervezés, a mosoda, a szállásszolgáltatások, stb.
Smart Citie
Globális értelemben a tech-vállalatok a digitális technológia mindenütt jelenlévő képességét használják a tömeges fogyasztók gyors elérése érdekében, és ezzel alakítják át a világ okosvárosait. Az induló vállalkozások a városok digitális összeköttetését és infrastruktúráját, mint platformot használják fogyasztó fókuszú szolgáltatások nyújtására, amilyenek például a taxiszolgáltatások, az élelmezés, az utazástervezés, a mosoda, a szállásszolgáltatások, stb.
Az igazán jó fenntartható városstratégiák abból a közös igényből származtathatók, miszerint a környezeti, a klímaválság, az energiaválság, mint napi szinten már meghatározóan befolyásoló hatások adják a projektek apropóját. A közösségi energetikai megoldások, a városi okos közlekedési megoldások és építési beruházások mind párosulnak a zöld energiával történő energetizálási megoldásokkal. Ma már nem képzelhető el egyetlen smart city megoldás sem: Sem smart building, sem smart grid, microgrid, sem zöld energiával működtetett okos megoldások, autó-, kerékpár-, rollermegosztó, igényvezérelt hely autóbusz illetve taxi közösségi közlekedési megoldások kizárólagosan zöldenergia felhasználása nélkül. Ugyanígy fontos az infrastruktúra, a rendszerek felépítésekor kialakuló karbonlábnyom lehetőségekhez képest a legnagyobb csökkentése.
És ezek a megoldások természetesen nem működnek hatékony, nagy energiasűrűségű, biztonságos energiatárolási rendszerek nélkül. Ebben tud az RK-X rendszer diszruptív technológiájával jelentős áttörést elérni az energiatárolási megoldások hatékonyságának, teljesítményének, megtérülési paramétereinek és biztonságosságának a jelentős növelésével.
[1] Albino et al, (2015), Smart Cities: Definitions, Dimensions, Performance and Initiatives, Journal of Urban Technology
[1] h ttps://smartercitieschallenge.org/about
[1] Cosgrove M & al, (2011), Smart Cities series: introducing the IBM city operations and management solutions. IBM
[1] Falconer G & Mitchell Sh (2012), Smart City Framework A Systematic Process for Enabling Smart+Connected Communities