Elekrtolízis vs. RK-X Technológia

Az elektrolízis során vizet bontanak alkotóelemeire, hidrogénre és oxigénre, elektromos áram segítségével. Az elektrolízis lényege, hogy vízmolekulák két kötését kell felszakítani, hogy hidrogén- és oxigénatomok szabaduljanak fel. Bár ez a technológia hosszú ideje ismert és használatos, a keletkezett hidrogén gáz kezelése, tárolása és szállítása számos nehézséget vet fel. A hidrogén kis molekulatömegű gáz, amely nagyon illékony és könnyen szivároghat (szublimál), ezért a hidrogén tárolása nagy nyomású tartályokat, speciális anyagokat és hűtési eljárásokat igényel, amelyek mind növelik a költségeket. Ezen túlmenően a hidrogén szállítása szintén bonyolult, hiszen nem szállítható ugyanúgy, mint a hagyományos folyékony üzemanyagok, speciális tartálykocsit igényel. Valamint nem utolsó sorban a hidrogén gáz fokozottan robbanásveszélyes, ami tovább nehezíti a kezelését és növeli a költségeket..

„Ezzel szemben a hangyasav folyadék, könnyebben kezelhető és szállítható. „

A hangyasav szállítása és tárolása egyszerűbb, mivel nem igényel magas nyomású tartályokat vagy speciális tárolókat, mint a hidrogén. A hangyasav kezelése sokkal biztonságosabb és a már meglévő infrastruktúrán keresztül is könnyen szállítható, ami jelentős előnyt jelent a hidrogénnel szemben.

Az elektrolízis során két erős kovalens kötést kell felszakítani a vízmolekulában ahhoz, hogy hidrogén és oxigén keletkezzen. Ez a folyamat jelentős mennyiségű energiát igényel. Általánosságban elmondható, hogy 1 tonna hidrogén előállításához 51,5 MWh energiára van szükség, míg 1 kg hidrogén előállításához 51,5 kWh energia szükséges. Ez a magas energiaigény korlátozza az elektrolízises technológia gazdaságosságát, különösen akkor, ha a megújuló energiaforrások még nem terjedtek el széles körben.

Az RK-X eljárással hangyasavat előállítani, sokkal gazdaságosabb megoldásnak tűnik. Az eljárás során csak egyetlen kovalens kötést kell felbontani, ami lényegesen kevesebb energiát igényel, mint az elektrolízis. 1 tonna hidrogén ekvivalens hangyasav előállításához mindössze 33 MWh energiára van szükség, ami mintegy 40%-os energiamegtakarítást jelent az elektrolízishez képest. Ugyanez a megtakarítás 1 kg hidrogén esetében is érvényesül, ahol csak 33 kWh energia szükséges a hangyasav előállításához, míg a hidrogén esetében ez az érték 51,5 kWh.

 

„1 kg hidrogén előállításához RK-X technológiával 33 kWh energia szükséges, hidrolízis esetében ez az érték 51,5 kWh, a megtakarítás 40%! „

Ez az energiahatékonysági különbség jelentős előnyt jelent a hangyasav technológia számára, különösen a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvésekben. Az RK-X eljárás során a szén-dioxidot alakítják át hangyasavvá, ami nemcsak az üvegházhatású gázok mennyiségét csökkenti, hanem újrahasznosítja azt egy környezetbarát üzemanyag formájában. Piaci progresszió szempontjából az első fázisban körülbelül 1 millió tonna szén-dioxid átalakítása cél, amelyből ugyanennyi tonna hangyasavat lehet előállítani. Ez hatalmas lépést jelenthet a fenntartható üzemanyagok piacán.

Összességében a hangyasav technológia gazdaságosabb és energiahatékonyabb alternatívát kínál az elektrolízissel szemben. Az elektrolízis magas energiaigénye, valamint a hidrogén tárolásával és szállításával kapcsolatos problémák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hangyasav felé való elmozdulás hosszú távon költséghatékonyabb és fenntarthatóbb megoldást nyújtson. A hangyasav egyszerű tárolhatósága, szállíthatósága és a kevesebb energiát igénylő előállítási folyamata jelentős előnyt biztosít a jövő üzemanyagpiacán. A technológia piaci bevezetése nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előnyös lehet, hiszen hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a fosszilis energiahordozók helyettesítéséhez.